Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Kecskeméti 34. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótáborról

2010.10.06

Kedves Szakkörösök !

 

A Kecskeméti 34. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótábor záró kiállításán fotózott munkák bemutatásával egyrészt szeretném megismertetni, hogy hol tart és milyen irányban halad a kortárs zománcművészet, másrészt szeretném bemutatni, hogy a telepen dolgozott alkotók hogyan alkalmazták az elmúlt évben általunk is gyakorolt festési, karcolási, rekeszelési technikákat.

Ebben az évben a telep vezetői az „égi és földi szerelem” témaköréhez vártak elsősorban alkotásokat, ez azonban nem volt kötelező és a díjak odaítélésénél sem volt meghatározó. A kecskeméti alkotótelep hagyományosan hangsúlyt helyez a népművészeti örökségeink ápolására, népszokásaink képi megformálására, különböző népművészeti motívumok felhasználására. Ilyen szempontból figyelemre méltó Elekes Gyula, Malhotra Pradeep, Szabó Antónia, Tóth Szvetlana, Tyagi Gunjan vagy Zajcsikova Ludmilla munkái.

A zománcozandó fémek közül talán a peremezett alapozott vaslemezeket használták a legtöbben. Több alkotásnál is megfigyelhető, hogy azonos vagy különböző méretű táblákat kapcsoltak össze vagy használtak fel egy-egy kompozíció kialakításához (pl.: Hollossy Katalin, Tóth Szvetlana, Tyagi Gunjan, Uppal Seema Lalit).

Az alkotótelepen olyan bonyhádi iszapzománcokat forgalmaztak amelyeket mi is használunk, de szinte minden alkotónál előkerült egy kis idegen anyag is.

Azok az egymást fedő háttér színek amelyek pl.: Lomror Kana Ram, Tyagi Gunjan vagy Zajcsikova Ludmilla egyes munkáin láthatók a kompozíció felrajzolása előtt szórópisztollyal lettek lefújva.

A rézlemezek alkalmazásánál először az alapozó zománcok égetés előtti karcolására, mintázására, illetve az alapozó zománcokkal való festési technikákra szeretném a figyelmet felhívni (pl.: Elekes Gyula, Morelli Edit, Szakonyi Zsuzsanna, Perányi Anna, Török Mária, Váradi Anna). Ezeken a képeken látható különböző gyöngyház, vörös vagy barna színek a vékonyan felhordott alapozó többszöri égetésével érhetők el. Ez a típusú zománcozás jól alkalmazható a különböző domborítások illetve felületi formázások után is (pl.: Singil Jyotsna, Kelemen Kinga ).

Turi Endre alapozott rézlemezekre festett munkái a festőzománcozás legszebb illusztrációi, amelyek csak azért nem kerülhettek díjazásra, mert tagja volt a zsűrinek. Külön érdekessége a munkáinak a rézlemezekből készített keretek megmunkálása, díszítése. A II. és III. számú munkák keretein látható díszítőelemek vésővel lettek megformázva, belekarcolva, majd azt követően kerültek kénmájazásra.

Szintén rézlemezre készült Kőrös Sára és Bajcajeva Ludmilla festményei is.

A rekeszzománcok közül Barakonyi Klára térkompozícióját emelném ki.

Zajcsikova Ludmilla, Tóth Szvetlana, Tóth Pál és Tyagi Gunjan részesültek díjazásban.

Tóth Pál miniatűr zománcfestményeit a zsűri világszínvonalúnak ítélte. Ezek a munkák nem az általunk használt zománcokból készülnek és az égetésük is alacsonyabb hőfokon történik. Sajnos a kiállítás anyagának jelentősebb részét az üveg tárolók csillogása miatt nem tudtam lefotózni.

A képeket a szakköri tagok az e-mail címükre küldött linkre kattintva tudják megtekinteni.

 

Skultéti Árpád