Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Sutton Hoo-i leletek

2010.06.03

Kép Basil Brown régész 1938-39-ben az angliai Suffolk grófságban fekvő Sutton Hoo-ban a Debden folyó feletti magaslaton viking korból származó páratlan, díszes arany-, bronz- és drágakőleletet tárt fel, mely egy 27 méter hosszú és 5 m átmérőjű zsindelyes palánkolású evezőshajóban volt. Ez nem kincsszállító hajó volt, hanem egy angolszász temetkezési rituálé részeként ásták a földbe. A holttestet és a kincseket rejtő temetkezési kamra valószínűleg az evezős hajó közepe táján voltak találhatók

A hajó anyaga csakúgy, mint maga a holttest, az időjárás és a savas talaj hatására teljesen elkorhadt és eltűnt, de minden egyes deszka alakja benyomódott a talajba és megmaradtak a hajót összetartó vasszögek is. A temetés időpontját a sírban talált aranypénzek segítségével i.u. 625-re datálják.

 

A leletek között volt egy bronzsisak, egy szekerce, egy csodálatosan díszített kard és pajzs, amik arról tanúskodnak, hogy az eltemetett valószínűleg katona volt. A bronzszarvassal és belevésett arcokkal díszített különleges fenőkövet a tudósok egyfajta jogarnak vélik, ami királyra, vagy uralkodóra vall, de az eltemetett személyt nem sikerült azonosítani. Ezeken kívül előkerültek gazdagon díszített ezüstedények és egyedülálló ékszerek, többek között egy aranyból készült gyönyörűen kivitelezett zománc díszítésű csat is.

A Középkori Európa Atlasza (1989) c. könyvben megjelent fotón látható csatot ugyan rekeszzománcnak nevezik, a mai ismereteink és szóhasználatunk szerint azonban nagyon valószínű, hogy nem az. Az ívelt lemezek végén látható állatfigurákat (az egymásnak hátat fordító vadkanokat, a lemezek közepén lévő díszítő rácsokat, valamint ezeket szegélyező díszítő fonatokat nem lapított fémszálakból formázták meg, hanem az aranylemezbe a mintákat valamilyen keményebb fém segítségével vagy belepréselték vagy belevésték és az így megformázott mélyedéseket zománccal díszítették.

Napjainkban ezt a technikát vésett aljú zománcnak nevezik, a mélyedéseket pedig a fémeken (réz, ezüst, arany) vagy savval vagy marógéppel készítik.

Kép Az idézett könyv szerint ennél a csatnál a díszítésre vékony gránátkő lemezeket használtak, amelyeket pontosan a rekeszek méretére vágtak.

Ebben az esetben ez azért valószínűtlen, mert a kőbefoglalásoknak semmilyen nyoma nem látható, másrészt a hidegen beragasztott kövek egy ilyen használati tárgy esetében ennyi idő után már biztosan megsérültek vagy kihullottak volna.

 

Bár egyes források szerint ez a kézműves termék angol műhelyben készült, származási helye eddig nem azonosított.

A gyűjtemény lehet akár egyetlen csata hadizsákmánya, de az is elképzelhető, hogy egy törzsi vezető hosszabb idő alatt összeszedett harci trófeáiról van szó.